Kender: egy "magasröptűbb" építőanyag
A ma téma a kenderé, mint építőanyagé.
Jövőre ha minden Apró szent úgy akarja, akkor bele fogunk kezdeni egy ház felújításba. Először nézegettem a klasszikus szigetelő anyagokat, hogyan kell felügyeskedni a falra stb. Ekkor láttam meg egy felvillanó videót: kenderház. Pff. Gondoltam ég is, füstöl is, hogy lehetne házat csinálni belőle? De minden természetes lehetőség buzgerálja a fantáziám. Főleg mikor tájékoztattak milyen anyagokat építenek bele a "modern" épületekbe szigetelés címszó alatt.
Kedveseim, a többet tudás hatalom! Azóta falom a szakirodalmat és a tanulmányokat ami erről az anyagról megjelent.
Anglia, Dél-Afrika, Belgium, ,Csehország, Amérika ecetera... A kiragadott országokban már építettek az ún. "kenderbeton" technológiával. Angliában, Swindon városában egy teljes lakóközösséget "lakótelepet" így készítettek, 42 takaros kis sorházi lakással. A lent vigyorgó angol Kevin Mc'Cloud a kedvenc műsorom (a Victorian Farm után) a Grand Designs műsorvezetője. Sokat tanultam ettől az embertől aki amúgy művészettörténész és arra van ráállítva, hogy bemutassa a fura, autentikus, új stb módszereket, anyagokat, metódusokat. Egy idegesítő, kekec ember, kikacsint a kamerára, hogy: "Láttad kedves néző, majd bevasaljuk rajta, ha hülyeséget csinál (az építtető)!" Mindig játssza az ördög ügyvédjét, na egy ilyennek elhiszem, hogy ha valamiről pozitívan nyilatkozik.
Nem akarlak lebombázni a száraz információkkal és sorjázni a hőelbocsátási tényezőjével, a keverési arányokkal stb. Inkább kezdjük az elejéről.
Ugye a múltkor szembesítettelek vele, hogy az ipari kendertől nemhogy nem állsz be, hanem még fel is veheted, túrázhatsz benne, belepisilhet a gyermeked. Nemrég olvastam, hogy 2500 font (1132,5 kg) ipari kender tartalmazza egy átlagos füves cigi THC értékét.
A mai napi, agyba gravírozandó információ, hogy házat is építhetsz belőle.
Nem is akármilyen házat, egy olyat amit akár te magad, mint csodálatos teremtő ember, előállíthatod hozzá, az alapanyagot, ami egészséges, természetes, zaj és hőszigetelő ja és olcsó.
Az ilyeneknél szoktam kérdezni: -Na, mondjátok meg, hol van a kisbetűs rész!?
Szisztematikusan végigkerestem a talaj eróziótól egészen a penészedésig mindent. Nem találtam. Rájöttem hogy miért nincs kisbetűs rész: mert ez egy olyan termék, ami annyira egyszerű, hogy a hibalehetőség is elenyésző.
Ha konyhanyelven, mint egy receptet le akarnám írni, akkor sem dőlne rám az épület, amit ilyen szegényes instrukcióval felépítenék...na jó nem akarok tévéshopos frázisokkal élni, hanem a célom a tájékoztatás.
Felső képen található az építőelem, ebből épül fel az a bizonyos kenderház. A táblára ez van írva nagyjából: Kenderbeton tégla (összezavarodtál muhahaha, itt a tégla nem anyag, hanem a forma): Kender szárból (a szár belső fás részéből) mészből és vízből készült. Kivonja a légkörből a szén-dioxidot és a benne lévő celluóz megkövesedik. Ötven év alatt olyan kő keménységűvé szilárdul. Ez az építési mód legalább 2000 éves.
Nincs új a nap alatt, ez egy kipróbált technika, utólag kibukott, hogy nem eléggé dokumentált. Nyaggattam P.-t hogy meséljen többet erről, tanítson, hiszen nekik akkor kellett ilyenről tanulni. Khm, NEM.
Amit kötelezően rá kell rakni minden új építésű házra rákkeltő az égéslassítók miatt, ami párolog, ezek asztmás tüneteket elősegítő anyagok, irritáló hatásúak. Mindez ahhoz, hogy megkapják a használatbavételi engedélyt és Uniós előírásokat megüssenek. Persze megértem, hogy a szabályok azért vannak, hogy az érdekeinket védjék, de úgy is jó a kis fűtésszámla és az a +15, 30 perc tűz esetén, ha te amúgy minimum megbetegszel benne?
Nekem itt kiakadt a mérő, mondtam, hogy én nem fogok ilyet rárakni a házunkra, nekem olyan kell ami itt hozzáférhető, nem éghető, természetes, azért még jó hőszigetelő és senkinek sem okozok vele kárt. Sem annak aki benne lakik, sem annak aki előállítja, sem annak a földnek, amiben megterem.
Végiggondoltam az igényeket, itt vannak a válaszok:
1. Hozzáférhetőség: Igénytelen növény, minden éghajlaton megterem. Nincs szükség növényvédelemre, mert a rovarok elkerülik. Másfél hektár (15.000 m2 ) kender termőterület elegendő ahhoz, hogy egy 100 m2 es házat megépítsenek belőle, nem szigetelni, hanem olyan falakkal. Ok, ez csak a szára. A levelét el lehet adni takarmánynak, a gyökerét visszaforgatva a földbe, komposztnak kitűnő. A magja egy olyan természeti kincs, immunrendszer erősítő, nézzetek utána, milyen vitaminok vannak benne. Külföldön több helyen most végeznek kutatásokat a rákos daganatokra gyakorolt hatásáról.
Egy növény életciklusa az elvetéstől a betakarításig 14 hét. 3,5 hónap. Ez azt jelenti, ha jó időjárást fogunk ki, akkor egy év alatt 2x arathatunk.
2. Éghetőség: A duma helyett inkább nézzétek meg ezt a kisfilmet a különböző szigetelő anyagok éghetőségéről.
3. Természetes: Amellett, hogy lélegző falazatról beszélünk, még antibakteriális is, nincs penészveszély.
Vízelvezetést a porózus szerkezetéből adódóan megoldja. Múlt héten a ruhás szekciónál leírtam, hogy akkor is tartja az ember testhőjét a kenderből készült ruha, ha átázol. A ház esetében megtartja ezt a tulajdonságát, így azon a falszakaszon sem fog hőt elvonni a belső térből, vagy rohadni a fal, ahova odacsap az eső és minden zivatarkor telibe kapja a vizet.
A hangszigetelő tulajdonságát fel szokták használni hangmérnöki stúdiók belső szigeteléséhez. 4. Hőszigetelés: Olvassátok el a fenti tulajdonságokat. Ha kifagyna a fenekem benne engem már akkor is meggyőzött volna a hasznosságáról. De ennek nem kell bekövetkeznie! Amondó vagyok, hogy ha csak közepesen tartja a hőt, annyi áldozatot megér az egészséges élettér. Az emberiség sajnos már elintézte magának, hogy évről évre egyre enyhébbek a telek, így derékig érő hóra fölösleges készülni.
Az anyag hővezetési tényezője: λ = 0,043 W/mK.
Összehasonlításképp: a kőzetgyapot hővezetési képessége 0,035-0,039 W/m2K, a polisztirol: 0,032-0,039 W/m2K között mozogtak az értékek.
Levegőt és hideget többet enged át, mint egy korszerűnek számító szigetelőanyag, de 0,045 W/m2K alatt megfelel a hatályos, magyar hőátbocsátási követelményeknek.
De most nézzük a számokat. Kizárólagos építőanyagként nincs engedélyezve, jelenleg. Egy darab webáruház foglalkozik kenderből készült szigetelőanyag árusításával az egész országban. 5 cm es külső falszigetelés esetén 1 négyzetméter jelenlegi ára: 2114 Ft. Ugyanez a vastagság 5 cm hungarocell esetében: 870 Ft/m2. Két és félszeres ár.
Csakis azért, mert nem ismerjük, hiányzik a tájékoztatás.
Illetve, mi a jó abban (nekik), hogy egy ház a mostani építési költségek 30-40 %-án felépülhet, amibe nem kell légkondi, kicsi a fűtési költsége? Vegyük hozzá, hogy ha a fennmaradó pénzt egy hiper szuper megújuló energiára tudod befektetni, akkor független lehetsz az áram és hőszolgáltatótól.
Hány helyen húzhatnák le a rolót ha elkezdenénk leszakadni a mátrixból és az energia függőségről?
Ilyen árak mellett az ember elgondolkodik, hogy mi az amit ők tudnak és én nem? A tudás megint csak hatalom, hogy megnézed a neten milyen borzalmasan nehéz bekeverni 1 rész vizet, 1 rész meszet és 3 rész kendert egy keverőgépben, és kiborítani egy előzőleg keretbe fogott részbe és a peremen egy deszkával kiegyengeted, hogy a vastagsága ne térjen el. Akkor rájössz, hogy nekik csak a gyártási technológia és a nagy mennyiség kezelése az előnyük.
 |
| Balra: kender-mész szigetelés, jobbra: Angliában a hideg kőfalakat belülről szigetelik kenderbetonnal, hogy megmaradjon a külső autentikus megjelenése a homlokzatnak (nagyon helyes!!) a felhasznált egymásra hordott rétegeit mutatják. |
A lent látható építkezés Csehországban ment végbe. Bár nem értem miért van a földön kínai írásjel a keverőgépen... Mindegy is. A falaknál, úgy látszanak a napok előrehaladási, vízszintes vonalai, mint a freskóknál a giornáták. Olyan elven működik a, mint a döngölt sárfalnál, öntik és tömörítik. A ferde résznél, mintha lapok lennének a végén lecsapva, de mégsem. A második képnél látszik még egy kicsi a zsaluzásból. 3 féle módot alkalmazhatunk a felhordásra: Döngölés, fújás és kész építőanyagként, építőlap, vagy tégla formában. A döngölt falaknak keretet ad a fa. Nem nagyon tetszett, mert mi van ha benne elkorhad...de nini, itt egy kapufa kislyány! A körülötte lévő anyag idővel annyira megkeményedik, a rovarok elkerülik a kendert és a mész fertőtlenít. Egy ilyen ház élettartamát 700 évre becsülik. A legrégebbi ismert és mai napig álló kenderépület a 1600-as évek közepén épült Japánban.
Az angolok a fújásos módszert alkalmazták sok helyen, de nekem nem szimpatikus, mert sok hulladékkal jár. Az utolsó 2 kép egy francia példát mutat be, itt már készen lehet használni, mint a duplót, talán ez a felhasználás áll hozzám a legközelebb.
Napok óta íródik ez a cikk, de még korántsem értem a végére. Gondolkodjatok el rajta, ha már 1% beírja a keresőbe és utánaolvas, már elértem a célom.
